Svájci kapcsolat

A reformációt 1535-ben Genfben vezették be, hogy megerősítsék a város önállóságát a püspökökkel szemben. Genfben azonban a reformáció híján volt a tartalmi gyökereknek. A római katolikus párt továbbra is nagyon befolyásos volt. 1537-ben Kálvin az egyház újjászervezésére tett javaslatot a városi tanácsnak. Nem kiválasztottak exkluzív közösségét akarta, hanem Kálvin sokkal inkább mindazok közösségét értette az egyházon, akik önként oda kívántak tartozni. Ezért fogalmazta meg hitvallását (Confession de foí), amit azután minden genfi aláírt „annak megállapítására, hogy ki kíván az evangéliummal egyetérteni, ki pedig inkább kíván a pápa sem, mint Krisztus birodalmához tartozni”. Kálvin további változásokat vezetett be: az istentiszteletek során zsoltárokat énekeltek - ami még ma is a református egyházközösségek ismérve világszerte. 

Az Alpok csúcsai és a Jura dombvonulata közé ágyazva fekszik a francia ajkú Genf város, abban az öbölben, ahol a Rhone távozik a Genfi-tóból. A város számos olyan nemzetközi szervezet székhelye, mint az  ENSZ, a CERN, valamint IKRK, WHO, IAO, IOM, ISO, ITU, WIPO, WMO, WOSM, WTO és az UNHCR és a „béke fővárosának”s nevezik.  

Az óváros lábánál fekvő Parc des Bastions a város központjában fekvő nagy park. Itt található a híres reformációs emlékmű, amelyet a reformáció legfontosabb személyiségeinek emlékére állítottak. Köztük található Bocskai István, Erdély református fejedelmének szobra, aki többek között lehetővé tette azt, hogy a kálvinista és luteránus magyarok a Felvidéken, a királyi Magyarországon és Erdélyben alkotmányjogilag és felekezetileg azonos jogokat kapjanak.