Szentgotthárd

© Svájci Nagykövetség

Közvetlenül az osztrák határ mentén és a szlovén határ közelében a megye délnyugati csücskében, a Rába  és a Lapincs összefolyásánál fekszik Szentgotthárd.

A város és az apátság a nevét Hildesheimi Szent Gotthárdról, a bajorországi bencés apátról, illetőleg püspökről kapta, akit 1131-ben avattak szentté. Személyét már életében is nagy tisztelet és csodálat övezte. Hittérítő papok (bencések) hozták magukkal Szent Gotthárd tiszteletét és kultuszát erre a vidékre is. Így lett száz évvel később, a 12, század elején a helyi plébániatemplom védőszentje, és az ő nevét vette fel a templomhoz tartozó akkori falu is.

Svájci kapcsolat

A Gotthárd-bázisalagutat a svájci Alpokban 17 évi építkezés után 2016. június 1-én nyitották meg. Teljes hossza 57 km, amivel 2016-ban a világ leghosszabb vasúti alagútja.

Úgy az alagút, mint a város a nevét szent Godehardnak, a hildesheimi érseknek köszönheti, akinek tisztelete a 12. században hamar elterjedt Európa szerte. A magyar várost azonban nemcsak az azonos név köti össze Svájccal. A svájci hozzájárulási hivatal egyik programja is támogatta Szentgotthárd és Luzern együttműködését és közös erőfeszítését a környezetvédelem területén.